Torma

A tormát (Armoracia rusticana) eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált kísérő étellé, ízesítővé. A Volga és a Don környékéről származik, ma is az életerő jelképe azon a vidékeken. Állítólagos bélféreg űző hatása miatt a középkorban gyorsan elterjedt egész Európában.

Illóolajtartalma gyökerének reszelésekor szabadul fel, a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatású. A reszelt tormát vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, és a felső légutak hurutja esetén a torma és méz keveréke kiváló gyógyír lehet. A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák. A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat.
Mindennap ehetjük, étvágygerjesztő, gyomorjavító, elősegíti az emésztést, és a vérkeringést is előnyösen befolyásolja. Kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint tartalmaz.

Fiatal levele salátába kitűnő. A gyökeréből készített szószt marhasültekhez, füstölt húsokhoz, főtt sonkákhoz és halételekhez használják. A reszelt torma felhasználható még káposztasalátába, mártások, és majonéz ízesítésére, savanyúságok tartósításánál is.

Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. Gyermekeknek és a csípős ízre érzékenyeknek reszelt almával keverten adható. A torma csípősségét, erősségét enyhíthetjük, ha a frissen reszelt állapotban néhány percre betesszük a sütőbe, vagy ecetes cukros vízbe rakjuk.

Forrás: házipatika.com, wikipedia

Ételek tormával

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *