Tarlórépa

A tarlórépa a legrégebben termesztett zöldségeink közé tartozik, mely sokféleképpen elkészíthető, fogyasztható. Neve arra utal, hogy a gabonák lekerülése után a tarlóba vetették. Hajdani elterjedtségének oka, hogy termesztése rendkívül egyszerű, négy-hat héttel a vetés után már szedhető, fogyasztható. Gyors növekedést azonban kellően hűvös és párás-csapadékos időszakban képes produkálni, ezért nálunk vagy februártól májusig, vagy augusztustól szeptemberig kell vetni. Ha száraz-meleg az időjárás, csak lassan növekszik, a répák mustárolaj tartalma túl magas lesz, és kevésbé finom. Ilyenkor öntözni érdemes.

A Földközi-tenger vidékéről származik. Régi kultúrnövény, sokáig népeledel volt. Európa északi országaiban fontos takarmánynövény, egyes fajtáit azonban étkezésre is felhasználják.

A lapított-kerekded répák fiatalon, 4-7 cm-es átmérőjű korukban a legfinomabbak. A fagyokat is jól tűri, az őszi másodvetésből származó répát a tél folyamán is szedhetjük, vagy késő ősszel felszedve (levelüket néhány cm-es csonkra vágva) pincében is tárolhatjuk.

Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi hiányidőszakban friss vitaminforrás. Kímélő ételnek is kiváló.

A káposztához hasonlóan savanyítható is.

Forrás: okovolgy.hu, terebess.hu

Váncsa István részletes és olvasmányos írása a tarlórépáról, és ismertségéről a világban

Receptek tarlórépával

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *