Spenót

A spenót talán a Kaukázusból vagy Afganisztánból származik, de az is lehet, hogy perzsa eredetű növény: a világnak azon a részén még mindig magától megterem. A spenótot az ókori görög és római civilizációban nem ismerték. Az arab orvosok pépes borogatást készítettek belőle, amellyel a máj vagy a gyomor fájdalmait kezelték. Franciaországba a keresztes hadjáratok idején került, ám ott alig becsülték valamire: elnevezése „böjti fű” volt. A spenótot csak Medici Katalin – aki nagy kedvelője volt – idejétől kezdik valóban termeszteni, erre emlékeztet a zöldség “à la Florentine”, azaz firenzei módra történő elkészítése. A leveles zöldségek kategóriájába tartozó spenót jótékony hatásának köszönhetően gyorsan elterjedt: megkönnyíti az emésztést, és ezért kapta a „gyomor seprűje” elnevezést. Az orvosok évszázadokon át nagyra becsülték, még jóval azelőtt, hogy a híres Popeye-nek köszönhetően a nagyközönség köreiben is népszerűvé vált.

Ha tehetjük, fogyasszuk el a spenótot még a vásárlás napján, hiszen a hűtőben alig két napig tartható el. Kicsit meghosszabbíthatjuk a tárolást, ha nedves konyharuhába csomagoljuk a spenótleveleket. Amennyiben túl sokat vásároltunk belőle, blansírozzuk a leveleket lobogó vízben 3 percig, csepegtessük le, majd nejlonzacskókba adagolva tegyük a fagyasztóba.

Miután eltávolítottuk a levelekről a szárat, hajtsuk félbe a levelek tövét, és finoman húzzuk le a középső vastag eret. Zsenge spenót esetén a fenti eljárás felesleges. Folyó vízben mossuk meg a leveleket, de kerüljük az áztatást.

A megmosott és lecsepegtetett spenótleveleket tegyük nagy lábasba (amelyet esetleg kivajazhatunk), de vizet ne adjunk hozzá. Közepes lángon, időnként kevergetve főzzük 10-15 percig. Ha „kínai módon” kívánjuk elkészíteni, pároljuk meg fokhagymával és újhagymával. Készíthetjük úgy is, hogy lobogó, enyhén sós vízbe dobjuk a leveleket, majd 2-3 perc főzést után leszűrjük.

Színezésre is használható: Turmixoljunk össze egy maréknyi párolt spenótot, és keverjük bele mártásba, amely ezáltal szép színt kap. Régebben a spenót zöldjét gyakran használták ételek színezésére, ideértve a süteményeken található cukormáz festését is!

A spenót kalóriaszegény, de magas rosttartalmú növény. Gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, ezáltal kitűnően illeszkedik napjaink egészséges táplálkozásába. Magas rosttartalmának, A-provitamin, illetve E- és C-vitamin tartalmának köszönhetően szembeötlő daganatmegelőző hatása. Tápértékét úgy őrizhetjük meg, ha a lehető legfrissebben dolgozzuk föl, rövid ideig főzzük (lehetőség szerint gőzöljük), főzés után pedig azonnal elfogyasztjuk. A spenót C-vitamin tartalma nagymértékben függ az évszaktól és a fajtától is: tavasszal például mértek 40 mg-os átlagot, ősszel 72 mg-ot, télen pedig 120 mg-ot. A tárolás során a levegőben található oxigén hatására kialakuló oxidálódás következtében a C-vitamin tartalom csökkenni kezd: szobahőmérsékleten 24 óra elteltével akár 30%-os is lehet a veszteség, 48 óra elteltével pedig több, mint 70%. Ha a levelek hervadtak, a C-vitamin tartalom nagyon alacsony. Főzés hatására a veszteség 30-50%-os lehet: víz nélküli főzés során 30%, ha kuktában pároljuk, 38%, és ha lábasban, vízben főzzük, 50%, (ez utóbbi módszer gasztronómiai szempontból sem kielégítő). 10 dkg főtt spenót átlagos C-vitamin tartalma 15 – 20 mg. A többi friss zöldséghez hasonlóan a spenót is tartalmazhat viszonylag nagy mennyiségű nitrátot: 10 dkg spenótban találhatunk akár 80 – 100 mg-ot is. (A mért mennyiség 20 és 200 mg között változhat, a nitrogéntartalmú műtrágya használatától függően.) A főzés, és főként az alapos lecsepegtetés során a nitrát-tartalom 30%-ától is megszabadulhatunk. Korlátozni kell a táplálékkal bevitt nitrát mennyiségét, hiszen a nitrátok egyes mikroorganizmusok hatására a táplálékban vagy a tápcsatornában nitritté alakulhatnak. Hogy az egészségre káros hatással bíró nitritek képződését elkerüljük, vásároljuk meg a lehető legfrissebb spenótot, áztatás nélkül mossuk meg, majd haladéktalanul készítsük el, a főzés után pedig gyorsan fogyasszuk el (főként a hosszú ideig melegen tartást kerüljük el). A kőképződésre hajlamosak tartózkodjanak a spenóttól, hiszen 10 dkg-jában 400 – 600 mg oxálsavat és 70 mg húgysavat találunk. Ezért ezt a táplálékot sem az oxálkőtől vagy húgykőtől szenvedőknek, sem a köszvényeseknek nem tanácsoljuk. Ugyanakkor a zöld levelek hasznos flavonoidokat tartalmaznak: a klorofillon (zöld pigment) és a karotinoidokon (sárga és narancsszínű pigmentek, közéjük sorolhatjuk az A provitamint) kívül a spenótban megtalálhatóak az olyan előnyös vitamin-tulajdonságokkal rendelkező flavonoidok is, mint a spinacetin és a palutetin. A flavonoidok (vagy P-vitaminok) növelik a hajszálerek (kapillárisok) falának erősségét és együtt hatnak a C-vitaminnal a skorbut leküzdésekor.

Forrás: mindmegette.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *